Expozíció és ami mögötte van: rekesz, záridő, érzékenység

Expozíció

Az expozíció az a fénymennyiség, ami a fényérzékelőt éri a fényképezés során. Ha túlságosan sok fényt kap az érzékelő, akkor a fénykép nagyon világos lesz, ha kevés fényt kap, akkor sötét lesz. Optimális esetben a színek és az árnyalatok tökéletesen jelennek meg: se nem sötét, se nem világos a képünk. Jól exponált. Az expozíció a fényképezőgépünk három funkciójának beállításától függ:

Rekeszérték: szabályozza a fény mennyiségét.

Záridő: az az időtartam, ameddig a fény az érzékelőt éri.

ISO érték: az érzékelő érzékenységét állítja be.

Ugyanazt az expozíciót (a képünk “világosságát”) a fenti értékek megannyi kombinációjával elérhetjük. Azonban a fenti értékek megváltoztatása hatással van a képünk egyéb tulajdonságaira is.

A rekesz befolyásolja a mélységélességet. A záridő hatással van a bemozdulások, mozgások rögzítésére, az ISO érték állítása pedig hatással van a képzajra, illetve a színek visszaadására is.

A rekeszérték

A rekesz szabályozza annak a területnek a nagyságát, melyen keresztül a fény a fényképezőgép érzékelőjére kerül. Az objektívek lencserendszerébe egy fényrekeszt (vagy más néven blendét) építenek be. A rekesz segítségével lehet szabályozni az objektíven áthaladó és a gép belsejébe (fényérzékelőre) jutó fény mennyiségét. A legtöbb objektívben ún. íriszrekesz található, amely 5-20 félkör alakú vékony fém- vagy műanyaglemezből (lamellából) áll.

 

Forrás: Wikipédia

A rekesz állását számokkal jelölik. Az f1 rekeszállás a teljes fénymennyiséget átengedi. Ilyenkor a rekesz teljesen nyitva van. Minden következő rekeszérték fele mennyiségű fényt enged át. Az (f1.4) rekesz az (f1) fénymennyiség felét engedi át, az (f2) az (f1) negyedét, stb. Az objektívek szabványos rekeszértékei: 1- 1.4 - 2 - 2.8 - 4 - 5.6 - 8 - 11 - 16 - 22 - 32. A rekesznyílás szűkítésével (az átengedett fény mennyisége csökken) a mélységélesség növekszik, tehát egyre több témaelem lesz éles a képen. Nyitott rekesznél (1-es jelű kép pl.: f2,8) több fény jut az érzékelőre, világosabb lesz a kép. Szűk rekesznyílásnál (2-es jelű kép pl.f32) kevesebb fényt kap az érzékelő, a kép sötétebb lesz. Minél kisebb a rekesz száma, annál jobban nyitott a rekesz, a nagy rekesz számok pedig szűk rekesznyílást jelentenek. A rekesz állításával nem csak a képérzékelőre jutó fény mennyiségét szabályozzuk, hanem annak állása befolyásolja a mélységélességet is a képen.

A záridő 

A záridő az az idő, ameddig a fény az érzékelőt éri. Expozíciós időnek is nevezik, mivel azt az időt szabályozza, amíg a fény a kiválasztott rekeszen keresztül a fényérzékelőre jut. Ez az expozíció időtartama. Szabványos értékei másodpercekben, amivel a gépünkön találkozhatunk: 30, 15, 8, 4, 2, 1, 1/2, 1/4, 1/8, 1/15, 1/30, 1/60, 1/125, 1/250, 1/500, 1/1000, 1/2000, 1/4000 1/8000s.

Automata gépeken ezt az értéket a fényviszonyoktól függően a gép beállítja. Bizonyos esetekben nekünk kell beállítanunk a megfelelő eredményhez. Néhány jellemző záridő adott témához:

1-30s: Éjszaki felvételek állvány használatával

1/50 -1/200s: Mozgás nélküli emberek fotózása, portrék, épületfotó kézből fotózva.

1/250-1/2000s: Sportfotók, jelentősebb mozgással járó témák fotózása éles, bemozdulástól mentes kép készítéséhez.

Gyors mozgások megörökítésekor rövid záridőt kell használnunk. Ellenkező esetben a kép bemozdult, homályos lesz. A záridő megválasztása függ a mozgó téma mozgási sebességétől, és a képünkön lévő mérettől is. Ha a képmezőnket kitölti egy madár repülés közben, akkor szükséges lehet 1/4000s záridő is. Azonban egy távolban repülő madár fotózásakor 1/500 is elég lehet, mivel a teljes képhez viszonyítva kis méretű és egységnyi idő alatti elmozdulás kicsi.

Az ISO érték

A fényérzékelő érzékenysége adott fény esetén. Nagyobb értéknél az érzékelő érzékenyebb. Növelésével nő a képzaj is. Képünk zajos, szemcsés lesz. Az érzékenységet, ezért minden esetben érdemes alacsony szinten tartani (ISO 100).

Szokásos értékek: ISO 100, 200, 400, 800, 1600, 3200, 6400, 12400. Kompakt gépek ISO 800 fölött már nagyon zajos képet produkálnak, míg egy jobb tükörreflexes géppel ISO 3200-on is készíthetünk alacsony zajú képet.

Sony Alpha a230 Noise Comparison

Rekesz, záridő, érzékenység összefüggése

A fenti három értéknek megannyi kombinációja létezhet, ami ugyanolyan expozíciót eredményez (ugyanolyan világosságú lesz). Mindhárom értékkel mást szabályzunk, ezért azok változása hatással lesz a képre. A rekeszértékkel a mélységélességet szabályozzuk, a záridő a mozgás megörökítésére van hatással, az érzékenység pedig a kép zajosságát befolyásolja.

Példa: adott fénymennyiségnél ISO 100 érzékenységet választva f4 rekeszen 1/125s adja a megfelelő expozíciót. Ugyanazt az expozíciót (világosságot) elérhetjük az alábbi kombinációval is:

  • ISO 100, f4, 1/125 
  • ISO 200, f4, 1/250
  • ISO 400, f4 1/500
  • ISO 800, f4, 1/1000

A fenti esetekben az érzékelő érzékenységét növeltük. Ha nő az érzékenység, a fény mennyiségére az érzékelő jobban reagál, a fotó világosabb lesz. Ugyanolyan expozícióhoz ebben az esetben csökkenteni kell azt az időt, ameddig a fény az érzékelőt éri. Tehát csökkenteni kell a záridőt. Dupla érzékenység esetén feleakkora záridőt kell választani. Ne feledjük, hogy az érzékenység változtatása hatással van a képzajra. Minél nagyobb az érzékenység, a képzaj annál nagyobb lesz, képünk szemcsés lesz. A fenti példa jellemző lehet egy stadionban történő sportfotózáshoz. A fény mennyisége adott. Ahhoz, hogy egy ökölvívó meccsen készült kép éles legyen, és a gyors mozgásokat bemozdulás mentesen rögzítse, kb. 1/1000s záridőt kell használni. Ha az objektíven a legnagyobb rekesznyílás f4, akkor ISO 800-ra kell állítani a gép érzékenységét a helyes expozícióhoz.

A következő példában a rekeszt változtatjuk, és hozzá állítjuk a záridőt.

  • ISO 100, f4, 1/125
  • ISO 100, f5.6, 1/60
  • ISO 100, f8, 1/30
  • ISO 100, f11, 1/15

A rekesz értékét növelve egyre kevesebb fényt enged át a blende. Azonos mennyiségű fény átengedéséhez növelni kell a záridőt. Jellemző példa lehet egy naplemente fotózásához. A képzajt szeretném, ha minél kisebb lenne, ezért ISO 100 érzékenységre kell állítani a gép érzékenységét. f11 rekeszre van szükség a nagy mélységélességhez. A helyes expozícióhoz 1/15s kell. A képet csak állványról tudom elkészíteni tökéletes minőségben, különben bemozdulás miatt a kép nem lesz éles.

A fenti példák jól szemléltetik, hogy a helyzet és a kívánt hatás határozza meg, milyen értékeket kell használnunk a fotó elkészítéséhez.

Megoszt

Megosztom a cikket!

 
  • Gyakran frissülő tartalom

    Az oldalon új cikkek adnak ötleteket, hogy egyre jobb képet készíts. 

  • Könnyen érthető

    A tartalom kezdő fotósoknak készült, ezért könnyen elsajátítható tippeket olvashatsz. 

  • Csatlakozz a Facebookon

    Lájkold az oldalt, így mindig időben értesülsz az új cikkekről.

  • Bárhol olvashatod...

    Az oldal megjelenítése optimalizált Apple (iPhone, iPad) és Android mobil eszközökre is.

  • 1